Index  |  Карта сайта  |  ЛМУ Мюнхен  | Войти

ENGLISH |  РУССКИЙ |  DEUTSCH
Text + Metadata Translation Audio + Metadata Glossed Text
Original TitleDialectInformantGenre FormGenre ContentIDglossedAudio
eːkʷa piɣrisʲ nʲaːl paːxwtinorthern mansi (NM)prose (pro)Tales (tal)1229glossedAudio
Text SourceEditorCollector
Ромбандеева, Евдокия Ивановна (1996). Маньси мойтыт (Мансийские сказки). Санкт-Петербург: Алфавит. 15-22Rombandeeva, Evdokija IvanovnaRombandeeva (RO)
English TranslationGerman TranslationRussian TranslationHungarian Translation
"eːkʷa piɣrisʲ shoots with his arrow""eːkʷa piɣrisʲ schießt mit seinem Pfeil""Эква пыгрись пускает стрелу""Eːkʷa piɣrisʲ nyilat lő"
by OULby Kálmán, Béla (1976) Wogulische Texte mit einem Glossar pp. 68-75by Ромбандеева, Евдокия Ивановна.1996. Маньси мойтыт (Мансийские сказки). Санкт-Петербург: Алфавит. 15-22by OUL
Citation
Rombandeeva 1996: OUDB Northern Mansi Corpus. Text ID 1229. Ed. by Janda, Gwen Eva. http://www.oudb.gwi.uni-muenchen.de/?cit=1229 (Accessed on 2024-05-17)
eːkʷa piɣrisʲ nʲaːl paːxwti (glossed version)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143


Export Mode 


1
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
aːkʷeːntəl
aːkʷ-eːn-təl
aːkʷ-en-əl
aunt-SG<3DU-INST
subs-infl:n-infl:n
oːleːɣ
oːl-eːɣ
oːl-eːɣ
live-PRS[3DU]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ lives with his aunt.
Es lebte Eːkʷa piɣrisʲ bei seiner Tante.
Мальчик по имени Эква пыгрись живёт у бабушки.
Eːkʷa piɣrisʲ nénijénél lakik.

2
xosa
xosa
xosa
long
adj
oːlsəɣ
oːl-s-əɣ
oːl-s-əɣ
be-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
waːtʲi
waːtʲi
waːtʲi
short
adj
oːlsəɣ
oːl-s-əɣ
oːl-s-əɣ
be-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
They lived for a long time, they lived for a short time, once Eːkʷa piɣrisʲ says:
Sie lebten lange Zeit, sie lebten kurze Zeit, da sagte Eːkʷa piɣrisʲ:
Долго ли жили, коротко ли, однажды он говорит:
Hosszú ideig éltek, rövid ideig éltek, egyszercsak Eːkʷa piɣrisʲ így szól:

3
#–#
aːkʷmeːkʷ
aːkʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
#,#
aːnumn
aːnum-n
aːnum-n
1SG.OBL-DLAT
ppron-infl:n
nʲaːl
nʲaːl
nʲaːl
arrow
subs
waːrn
waːr-n
waːr-en
make-IMP
v-infl:v
#,#
joːwt
jowt
jowt
bow
subs
waːrn
waːr-n
waːr-en
make-IMP
v-infl:v
#.#
"Aunty, make an arrow for me, make a bow for me!
"Tantchen, mach mir einen Pfeil, mach mir einen Bogen,
Бабушка, сделай мне лук и стрелу,
„Nénikém, készíts nekem nyilat, készíts íjat!

4
am
am
am
1SG
ppron
kon
kon
kon
outside
adv
jonɣeːɣm
jonɣ-eːɣ-m
jonɣ-eːɣ-m
play-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
I will play outside."
dass ich damit draußen spielen kann."
я буду играть ими на улице.
Én kint játszom."

5
aːkʷjeːkʷ
aːkʷjeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
The aunt says:
Die Tante sagte:
Бабушка отвечает:
A nénike mondja:

6
#–#
nʲaːləl
nʲaːl-əl
nʲaːl-əl
arrow-INST
subs-infl:n
waːrilum
waːr-i-lum
waːr-eːɣ-ləm
make-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#,#
joːwtəl
jowt-əl
jowt-əl
bow-INST
subs-infl:n
waːrilum
waːr-i-lum
waːr-eːɣ-ləm
make-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"Well, I will make you an arrow, I will make you a bow.
"Ich mache Pfeil und Bogen für dich.
Хорошо, сделаю тебе лук и стрелу,
"Nyíllal ellátlak, íjjal ellátlak.

7
top
top
top
just
adv
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
naːŋkne
naːŋk-ne
naːŋk-ne
be_visible-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
turman
turman
turman
dark
adj
xoːwt sʲaxəln
xoːwt sʲaxəl-n
xoːwt sʲaxəl-n
pine_forest-DLAT
subs-infl:n
ul
ul
ul
IMP.NEG
neg.ptcl
miːnen
min-en
min-en
go-IMP
v-infl:v
#.#
Just do not go into the dark pine forest over there.
Nur geh nicht in den dunklen Tannenwald dort.
только не ходи в
Csak az ott látszó sötét fenyőerdőhez ne menj!

8
tuw
tuw
tuw
there
adv
jalum
jal-um
jal-m
go_around-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
maːxman
maːxman
maːxman
people
subs
xoːt
xoːt
xoːt
where
irogpro
oːleːɣət
oːl-eːɣ-ət
oːl-eːɣ-t
be-PRS-3PL
v-infl:v-infl:v
#!#
The people who went there have all disapeared!"
Die Leute, die dorthin gegangen sind, sind verschwunden!"
тот тёмный еловый лес!
Az odament emberek hova tűntek?!

9
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
Eːkʷa piɣrisʲ says:
Und Eːkʷa piɣrisʲ sagte:
Эква пыгрись говорит:
Eːkʷa piɣrisʲ mondja:

10
#–#
aːtʲi
aːtʲi
atʲi
NEG
neg.ptcl
#,#
at
at
at
NEG
neg.ptcl
mineːɣm
min-eːɣ-m
min-eːɣ-m
go-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"No, I do not go (there)."
"Nein, dorthin gehe ich nicht."
Ладно, не пойду.
„Nem, nem megyek (oda)."

11
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
nʲaːləl
nʲaːl-əl
nʲaːl-əl
arrow-INST
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
waːrwes
waːr-we-s
waːr-we-s
make-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
joːwtəl
jowt-əl
jowt-əl
bow-INST
subs-infl:n
waːrwes
waːr-we-s
waːr-we-s
make-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#.#
He got an arrow and a bow.
Er bekam Pfeil und Bogen.
Вот сделала ему бабушка лук и стрелу.
Nyíllal ellátta, íjjal ellátta.

12
kon kʷaːləs
kon kʷaːl-əs
kon kʷaːl-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
jonɣi
jonɣ-i
jonɣ-i
play-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tiɣlʲe
tiɣlʲe
tiɣlʲe
(to)_here
adv
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tuwlʲe
tuwlʲe
tuwlʲe
there
ptcl
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
He went outside, plays and shoots in one direction and shoots in the other direction.
Er ging hinaus, er spielte und schoss hierhin und dorthin.
Он вышел на улицу и играет: пускает стрелу то в одну, то в другую сторону.
Kiment, ím játszik, ide lő, oda lő.

13
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
nʲaːlʲe
nʲaːlʲ-e
nʲaːl+sp.var.-te
arrow-SG<3SG
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xoːwt sʲaxəln
xoːwt sʲaxəl-n
xoːwt sʲaxəl-n
pine_forest-DLAT
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
raɣatas
raɣat-as
raɣat-s
fall-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
Once his arrow fell into the brushwood.
Auf einmal fiel sein Pfeil in das Tannengebüsch.
И вдруг неожиданно его стрела упала в еловый лес.
Egyszercsak nyila abba a fenyőbokorba esett.

14
tuw
tuw
tuw
there
adv
miːnas
min-as
min-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tʲisxati
tʲisxat-i
kisxat+dial.var.-i
search_around-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
He went there and he searches.
Er ging hin und suchte ihn.
Эква пыгрись пошёл туда искать её.
Odament, keresi, keresi.

15
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
sunsi
suns-i
suːns+sp.var.-i
see-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
saːs
saːs
saːs
birchbark
subs
paːjpəŋ
paːjp-əŋ
paːjp-əŋ
bag_made_of_birchbark-PROPR
subs-deriv:n>adj
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
old_woman
subs
ti
ti
ti
EMPH2
ptcl
juw
juw
jiw
come+PRS[3SG]
v
#.#
Suddenly he sees an old woman with a bag made of birchbark come.
Plötzlich sah er eine Frau mit einem Ranzen aus Birkenrinde kommen.
Ищет, ищет и вдруг видит: идёт женщина с берестяным кузовом за спиной.
Egyszercsak nézi: hát egy nyírhéj-puttonyos asszony jön.

16
taw
taw
taw
3SG
ppron
palte
palt-e
palt-te
to-3SG
pstp-infl:pstp
joxtəs
joxt-əs
joxt-s
come-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
She came to him, she says:
Sie kam zu ihm und sagte:
Подошла она и говорит:
Feléje jött, mondja:

17
#–#
apiɣkʷeː
apiɣ-kʷeː
apəɣ+sp.var.-kʷe
grandson-DIM
subs-infl:n
#,#
apiɣkʷeː
apiɣ-kʷeː
apəɣ+sp.var.-kʷe
grandson-DIM
subs-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
paːjpum
paːjp-um
paːjp-m
bag_made_of_birchbark-SG<1SG
subs-infl:n
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
waːɣləpaːli
waːɣləp-aːl-i
waːɣləp-al+sp.var.-i
abruptly_lower-MOM-PRS[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
nʲaːln
nʲaːl-n
nʲaːl-n
arrow-SG<2SG
subs-infl:n
am
am
am
1SG
ppron
tʲinsilm
tʲins-i-lm
kins+dial.var.-eːɣ-ləm
search-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"Boy, climb into my bag made of birchbark, I will search for your arrow."
"Kleiner, steig in meinen Ranzen, deinen Pfeil suche ich."
. Внучек, полезай ненадолго в мой кузов, я поищу твою стрелу.
"Öcsiké, szállj be a puttonyomba! A nyiladat megkeresem én.

18
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːtəŋ
laːtəŋ
latəŋ+sp.var.
word
subs
xuːlne
xuːl-ne
xuːl-ne
hear-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
xum
xum
xum
man
subs
#,#
paːjp
paːjp
paːjp
bag_made_of_birchbark
subs
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
sʲaltapas
sʲaltap-as
sʲaltap-s
enter-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ is an obedient person and climbs into the bag.
Eːkʷa piɣrisʲ war ein gehorsamer Mensch und stieg in den Ranzen.
Эква пыгрись - послушный мальчик, быстро залез в кузов.
Az asszony unokája szófogadó ember, beszállt a puttonyba.

19
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
sisi
sisi
sisi
back
adv
xaːjttaŋkʷe
xaːjt-t-aŋkʷe
xajt+sp.var.-t-uŋkʷe
run-CAUS-INF
v-deriv:v>v-deriv:v>inf
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
patwes
pat-we-s
pat-we-s
begin-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#.#
And look, he was carried in the opposite direction.
Und siehe, da wurde er in die falsche Richtung davongetragen.
Тут же эта женщина пошла прочь от его дома.
Ím szaladva kezdték vinni az ellenkező irányba.

20
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
sʲeːpeːnl
sʲeːp-eː-nl
sʲeːp-te-nəl
pocket-SG<3SG-ABL
subs-infl:n-infl:n
sʲoxrite
sʲoxri-te
sʲoxri-te
slender,_sharp,_hard_knife-SG<3SG
subs-infl:n
leːɣmatas
leːɣmat-as
leɣmat+sp.var.-s
pull_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
taw
taw
taw
3SG
ppron
kaːrali
kaːral-i
kaːral-i
drill-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
kaːrali
kaːral-i
kaːral-i
drill-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
as
as
as
hole
subs
waːrapas
waːrap-as
waːrap-s
accomplish-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
tuwl
tuwl
tuwəl+sp.var.
thence
dem
kon kʷaːlapas
kon kʷaːlap-as
kon kʷaːlap-s
go_out-PST
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
roːŋxuwlas
roːŋxuwl-as
roːŋxuwl-s
give_a_cry-PST[3SG]
v-infl:v
#:#
Eːkʷa piɣrisʲ took a knife out of his pocket and drills, and drills. He made a hole, went outside, and shouted out:
Eːkʷa piɣrisʲ nahm sein Messer aus der Tasche und fing an, damit den Ranzen zu durchbohren. Er machte ein Loch, kroch heraus und rief:
У Эква пыгрися в кармане был маленький тоненький ножичек, он достал его и начал сверлить стенку кузова. Быстренько сделал отверстие, выпрыгнул через него и крикнул:
Eːkʷa piɣrisʲ elővette zsebéből a kését, vájkált, vájkált. Lyukat csinált, aztán kibújt, elkiáltotta magát:

21
#–#
aːkʷmeːkʷuːw
aːkʷmeːkʷ-uːw
aːkʷeːkʷa+fr.var.-uw
grandmother-SG<1PL
nprop-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
kon
kon=
kon=
out=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
patapasum
patap-as-um
patap-s-m
get-PST-1SG
v-infl:v-infl:v
#!#
"Aunty, cooee, I got outside!"
"Tante, huhu, ich bin herausgelangt!"
Бабушка, а я на воле!
„Nénémasszony, ujujuj, kipottyantam!"

22
#–#
sar
sar
sar
yet
ptcl
laːsʲal
laːsʲal
laːsʲal
slow
adj
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
saːs
saːs
saːs
birchbark
subs
paːjpnəl
paːjp-nəl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
kʷalsən
kʷal-s-ən
kʷaːl+sp.var.-s-n
go-PST-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
oːs
oːs
oːs
again
cconj
xunʲ
xunʲ
xuːnʲ+sp.var.
when
ptcl
kʷaːleːɣn
kʷaːl-eːɣ-n
kʷaːl-eːɣ-n
go-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#!#
"Steady! Now you climbed out of the bag made of birchbark, but out of the bag made of iron you won't be able to escape!"
"Pass nur auf, jetzt bist du aus dem Ranzen aus Birkenrinde gekrochen, aus dem Ranzen aus Eisen kommst du nie heraus!"
Ну, погоди! Смог выйти из берестяного кузова, а из железного не выйдешь! - сказала женщина.
"Csak vigyázz, most a nyírhéjputtonyból kibújtál, a vasputtonyból többé nem bújsz ki!"

23
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
juw miːnas
juw miːn-as
juw miːn-s
go_inside-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
oːs
oːs
oːs
and
cconj
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
oːli
oːl-i
oːl-i
live-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ went home and lived like this.
Eːkʷa piɣrisʲ ging nach Hause und lebte dort.
Эква пыгрись пришёл домой к своей бабушке.
Eːkʷa piɣrisʲ haza ment, tovább éldegél.

24
xolətan
xolətan
xolitan
the_next_day
adv
kʷaːləs
kʷaːl-əs
kʷaːl-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
kon kʷaːləs
kon kʷaːl-əs
kon kʷaːl-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nʲaːl
nʲaːl
nʲaːl
arrow
subs
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tiɣlʲe
tiɣlʲe
tiɣlʲe
(to)_here
adv
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tuwlʲe
tuwlʲe
tuwlʲe
there
ptcl
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
Morning came, he went outside shoots with his arrow, shoots in the one direction and in the other.
Es kam der nächste Tag und er ging hinaus und schoss mit seinem Pfeil. Er schoss ihn hierhin und dorthin.
Утром вышел на улицу, пускает стрелу то в одну, то в другую сторону.
Reggelre virradt, kiment, nyilat lövöldöz, ide lő, oda lő.

25
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
nʲaːlʲe
nʲaːlʲ-e
nʲaːl+sp.var.-te
arrow-SG<3SG
subs-infl:n
osta
osta
osta
again
ptcl
xoːwt sʲaxəln
xoːwt sʲaxəl-n
xoːwt sʲaxəl-n
pine_forest-DLAT
subs-infl:n
raɣatas
raɣat-as
raɣat-s
fall-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
His arrow fel into the pine forest again.
Der Pfeil fiel abermals in den Tannenwald.
Опять его стрела улетела в еловый лес.
Most nyila ismét a fenyőbokorba hullott.

26
tuw
tuw
tuw
there
adv
miːnas
min-as
min-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tʲinsite
tʲins-i-te
kins+dial.var.-eːɣ-te
search-PRS-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#
He went there an searches it.
Er ging hin und suchte danach.
Пошёл он туда искать её.
Odament, keresi.

27
sunsi
suns-i
suːns+sp.var.-i
see-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
aːkʷe
aːkʷ-e
aːkʷ-te
aunt-SG<3SG
subs-infl:n
osti
osti
osti
again
ptcl
juw
juw
jiw
come+PRS[3SG]
v
#.#
He sees: the old woman comes back
Da sah er die Alte wieder kommen.
Cмотрит: снова к нему приближается та женщина.
Nézi: egyszercsak a vénasszony ismét jön.

28
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
paːjp
paːjp
paːjp
container
subs
sisn
sis-n
sis-n
back-DLAT
subs-infl:n
xuːntmum
xuːntm-um
xuːntm-m
shoulder-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
#.#
and it turned out, that on her back there is a bag made of birchbark.
Und es stellte sich heraus, dass auf ihren Rücken ein Eisenranzen geschnallt war.‎
За спиной у неё железный кузов.
Vasputtony van a hátára csatolva.

29
tiɣ
tiɣ
tiɣ
hither
adv
joxtəs
joxt-əs
joxt-s
come-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
She came and says:
Sie kam zu ihm hin und sagte:
Подошла к нему и говорит:
Odaért, mondja:

30
#–#
apiɣkʷe
apiɣ-kʷe
apəɣ+sp.var.-kʷe
nephew-DIM
subs-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
paːjpum
paːjp-um
paːjp-m
container-SG<1SG
subs-infl:n
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
sʲaltapaːln
sʲaltap-aːl-n
sʲaltap-al+sp.var.-en
enter-MOM-IMP
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
nʲaːln
nʲaːl-n
nʲaːl-n
arrow-SG<2SG
subs-infl:n
am
am
am
1SG
ppron
tʲinsilm
tʲins-i-lm
kins+dial.var.-eːɣ-ləm
search-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"Boy, climb into my bag. I will search your arrow."
‎‎"Kleiner, steig in meinen Ranzen, deinen Pfeil suche ich."
- Внучек, полезай ненадолго в мой кузов, я поищу твою стрелу.
"Öcsike, szállj be a puttonyomba. A nyiladat megkeresem én."

31
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːtəŋ
laːtəŋ
latəŋ+sp.var.
language
subs
mos
=mos
=mos
=continual
adv
oːlne
oːl-ne
oːl-ne
be-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
xum
xum
xum
man
subs
#,#
os
os
oːs+sp.var.
and
cconj
taːkʷe
taːkʷe
takʷi+dial.var.
3SG
epers
paːjp
paːjp
paːjp
container
subs
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
sʲaltapas
sʲaltap-as
sʲaltap-s
enter-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ is an unteachable person, again he climbed into the container.
Eːkʷa piɣrisʲ war ein folgsamer Mensch und so stieg wieder in ihren Ranzen.
Эква пыгрись - послушный мальчик, быстро залез в кузов.
Az asszony unokája szófogadó ember, beszállt a puttonyba.

32
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
sisi
sisi
sisi
back
adv
xaːjttawe
xaːjt-t-awe
xajt+sp.var.-t-we
run-CAUS-PASS[PRS.3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
akʷtʲeteːn
akʷ-tʲe-teː-n
aːkʷ+sp.var.-kʷe+dial.var.-te-n
aunt-DIM-SG<3SG-DLAT
subs-infl:n-infl:n-infl:n
#.#
And again she walks in the opposite direction with him.
Und wieder lief sie mit ihm in die andere Richtung.
Тут же эта женщина быстро пошла прочь от его дома.
Lám, ismét az ellenkező irányba szalad vele a vénasszony.

33
osta
osta
osta
again
ptcl
kaːrali
kaːral-i
kaːral-i
drill-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
kaːrali
kaːral-i
kaːral-i
drill-PRS[3SG]
v-infl:v
osʲsʲa
osʲsʲa
osʲsʲa
narrow
adj
sʲoxritʲeːteːtl
sʲoxri-tʲeː-teː-tl
sʲoxri-kʷe+dial.var.-te-əl
slender,_sharp,_hard_knife-DIM-SG<3SG-INST
subs-infl:n-infl:n-infl:n
#.#
Again he drills and drills with his small knife.
Und erneut stocherte er mit seinem dünnen Messer herum.
Эква пыгрись, как и тогда, начал сверлить стенку кузова своим тоненьким ножичком.
Megint furkál, megint furkál vékony késével.

34
kaːralas
kaːral-as
kaːral-s
drill-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
kaːralas
kaːral-as
kaːral-s
drill-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
as
as
as
hole
subs
pasmatas
pasmat-as
pasat+dial.var.-s
prick-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
kon kʷaːlapas
kon kʷaːlap-as
kon kʷaːlap-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
roːŋxuwlas
roːŋxuwl-as
roːŋxuwl-s
give_a_cry-PST[3SG]
v-infl:v
#:#
He drilled and drilled, pricked a hole, climbed out again and shouted out:
Er stocherte und stocherte, machte schließlich wieder ein Loch, kroch heraus und rief:
Сверлил, сверлил - просверлил отверстие. Быстренько выпрыгнул на землю и крикнул:
Furkált, furkált, lyukat fúrt, ismét kibújt, elkiáltotta magát:

35
#–#
aːkʷmeːkʷ-uːw
aːkʷmeːkʷ-uːw
aːkʷeːkʷa+fr.var.-uw
grandmother-SG<1PL
nprop-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
osta
osta
osta
again
ptcl
kon patapasum
kon pat-ap-as-um
kon pat-ap-s-m
fall_out-MOM-PST-1SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#!#
"Aunty, cooee, I got out again!"
"Tante, huhu, ich bin wieder herausgefallen!"
- Бабушка, а я на воле!
„Nénémasszony, ujujuj, ismét kipottyantam!"

36
#–#
sap
sap
sap
stake
subs
laːsʲal
laːsʲal
laːsʲal
slow
adj
#,#
saːs
saːs
saːs
birchbark
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
kʷaːlsən
kʷaːl-s-ən
kʷaːl-s-n
go-PST-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
paːjpəln
paːjp-əln
paːjp-nəl+sp.var.
container-ABL
subs-infl:n
kʷaːlsən
kʷaːl-s-ən
kʷaːl-s-n
go-PST-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
aːxwtas
aːxwtas
aːxʷtas+sp.var.
stone
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
oːs
oːs
oːs
again
cconj
xunʲ
xunʲ
xuːnʲ+sp.var.
when
ptcl
kʷaːleːɣn
kʷaːl-eːɣ-n
kʷaːl-eːɣ-n
go-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#!#
Steady, you climbed out of the bag made of birchbark, you climbed out of the bag made of iron, but out of the bag made of stone you will not be able to climb out!"
"Pass nur auf, du bist aus dem Ranzen aus Birkenrinde herausgekrochen und aus dem Eisenranzen, aber aus dem Steinranzen kommst du nicht mehr heraus!"
- Ну, погоди! Смог выйти из берестяного кузова, смог из железного, а из каменного кузова не выйдешь!
"Csak vigyázz, a nyírhéjputtonyból kibújtál, a vasputtonyból kibújtál, a kőputtonyból aztán nem bújsz ki!"

37
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
juwlʲe
juwlʲe
juwle+sp.var.
home
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xajti
xajt-i
xajt-i
run-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ run home.
Eːkʷa piɣrisʲ lief nach Hause.
Эква пыгрись побежал домой.
Eːkʷa piɣrisʲ hazafelé szalad.

38
juw joxtəs
juw joxt-əs
juw joxt-s
come_back-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
os
os
os
again
cconj
aːkʷent
aːkʷ-en-t
aːkʷ-en-t
aunt-SG<3DU-LOC
subs-infl:n-infl:n
eːt
eːt
eːt
night
subs
xuːlsəɣ
xuːl-s-əɣ
xuːl-s-əɣ
live_in_abundance-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
kon kʷaːls
kon kʷaːl-s
kon kʷaːl-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
osta
osta
osta
again
ptcl
nʲaːl
nʲaːl
nʲaːl
arrow
subs
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
jonɣasi
jonɣas-i
jonɣas-i
amuse_oneself-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tiɣlʲe
tiɣlʲe
tiɣlʲe
(to)_here
adv
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
tuwlʲe
tuwlʲe
tuwlʲe
there
ptcl
paːxwti
paːxwt-i
paːxwt-i
shoot-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
He arrived at home, was together with his grandmother during the night. Then he went outside again shoots with his arrow, shoots in this direction and in that direction.
Er kam zu Hause an und verbrachte die Nacht wieder bei dem Mütterchen. Dann ging er wieder hinaus, schoss mit dem Pfeil herum, spielte, schoss hierhin und dorthin.
Ночь переночевали, а утром он опять вышел на улицу пускать стрелу. Играет он, играет, пускает стрелу то в одну сторону, то в другую.
Hazaért, ismét az anyókánál töltötte az éjszakát. Kiment, ismét nyilat lövöldöz, játszadozik, idelövi, odalövi.

39
nʲaːl
nʲaːl
nʲaːl
arrow
subs
osta
osta
osta
again
ptcl
xoːwt sʲaxəln
xoːwt sʲaxəl-n
xoːwt sʲaxəl-n
pine_forest-DLAT
subs-infl:n
raɣatas
raɣat-as
raɣat-s
fall-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
His arrow fell into the pine forest once more.
Sein Pfeil fiel abermals in den Tannenwald.
Непослушная стрела снова улетела в еловый лес.
Nyila megint beleesett a fenyőerdőbe.

40
tuw
tuw
tuw
there
adv
joːmantas
joːmant-as
joːmant-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tʲinsite
tʲins-i-te
kins+dial.var.-eːɣ-te
search-PRS-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#
He went to search it.
Er ging hin und suchte ihn.
Он пошёл искать её.
Odament, keresi.

41
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
aːkʷe
aːkʷ-e
aːkʷ-te
aunt-SG<3SG
subs-infl:n
osti
osti
osti
again
ptcl
juw
juw
jiw
come+PRS[3SG]
v
#.#
Suddenly the old woman was back.
Plötzlich aber kam die Alte.
Вдруг видит:
Egyszercsak a vénasszony ismét jön,

42
aːxwtas
aːxwtas
aːxʷtas+sp.var.
stone
subs
paːjp
paːjp
paːjp
container
subs
sisn
sis-n
sis-n
back-DLAT
subs-infl:n
xuːntmum
xuːntm-um
xuːntm-m
shoulder-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
#.#
With a bag made of stone on her back.
Ein Ranzen aus Stein war auf ihrem Rücken.
к нему приближается та же самая женщина.
kőputtony a hátára kötve.

43
tiɣ
tiɣ
tiɣ
hither
adv
joxtəs
joxt-əs
joxt-s
come-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
When she came next to him she says:
Als sie ihn erreichte, sagte sie:
Подошла и говорит:
Odaért, mondja:

44
#–#
apiɣkʷe
apiɣ-kʷe
apəɣ+sp.var.-kʷe
grandson-DIM
subs-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
paːjpum
paːjp-um
paːjp-m
container-SG<1SG
subs-infl:n
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
waːɣləɣpaːln
waːɣləɣp-aːl-n
waːɣləp+sp.var.-al+sp.var.-en
abruptly_lower-MOM-IMP
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
nʲaːln
nʲaːl-n
nʲaːl-n
arrow-SG<2SG
subs-infl:n
am
am
am
1SG
ppron
tʲinsilm
tʲins-i-lm
kins+dial.var.-eːɣ-ləm
search-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"Boy, climb into my bag, I will search for your arrow.
‎‎"Kleiner, steig in meinen Ranzen, deinen Pfeil werde ich suchen."
- Внучек, полезай ненадолго в мой кузов, я поищу твою стрелу.
"Öcsike, szállj be a puttonyba, a nyiladat (majd) én keresem meg."

45
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːtəŋ
laːtəŋ
latəŋ+sp.var.
language
subs
mos
=mos
=mos
=continual
adv
oːlne
oːl-ne
oːl-ne
be-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
xum
xum
xum
man
subs
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
waːɣləɣpas
waːɣləɣp-as
waːɣləp+sp.var.-s
abruptly_lower-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ is an obedient man and again he climbed inside.
Eːkʷa piɣrisʲ war ein gehorsamer Mensch und so stieg er wieder hinein.
Эква пыгрись - послушный мальчик, опять забрался в кузов.
Eːkʷa piɣrisʲ szófogadó ember, ismét bebújt.

46
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
akʷeːn
akʷ-eː-n
aːkʷ+sp.var.-te-n
aunt-SG<3SG-DLAT
subs-infl:n-infl:n
osta
osta
osta
again
ptcl
sisi
sisi
sisi
back
adv
xaːjttawe
xaːjt-t-awe
xajt+sp.var.-t-we
run-CAUS-PASS[PRS.3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#.#
He is carried from home by the old woman again.
Wieder wurde er von der Alten fortgetragen.
Тут же эта женщина быстро пошла прочь от его дома.
Most a vénasszony ismét futva viszi az ellenkező irányba.

47
timos
timos
timos
meanwhile
adv
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
Meanwhile she says:
Dabei sprach sie:
Несёт и говорит:
Közben mondja:

48
#–#
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
saːs
saːs
saːs
birchbark
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
kʷaːlsən
kʷaːl-s-ən
kʷaːl-s-n
go-PST-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
kʷaːlsən
kʷaːl-s-ən
kʷaːl-s-n
go-PST-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
aːxwtas
aːxwtas
aːxʷtas+sp.var.
stone
subs
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
oːs
oːs
oːs
again
cconj
xunʲ
xunʲ
xuːnʲ+sp.var.
when
ptcl
kʷaːleːɣn
kʷaːl-eːɣ-n
kʷaːl-eːɣ-n
go-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#!#
"You climbed out of the bag mnade of birchbark, you climbed out of the bag made of iron, out of the bag mage of stone you will not be able to climb."
"Du bist aus dem Ranzen aus Birkenrinde herausgekrochen, aus dem Eisenranzen bist du herausgekrochen, aber aus dem Steinranzen wirst du nicht mehr herauskriechen!"
Смог выйти из берестяного кузова, смог из железного, а из каменного кузова не выйдешь!
"Hm, a nyírhéjputtonyhói kibújtál, a vasputtonyból kibújtál, a kőputtonyból aztán nem bújsz ki!"

49
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
osʲsʲa
osʲsʲa
osʲsʲa
narrow
adj
sʲoxritʲeːte
sʲoxri-tʲeː-te
sʲoxri-kʷe+dial.var.-te
slender,_sharp,_hard_knife-DIM-SG<3SG
subs-infl:n-infl:n
leːɣmatas
leːɣmat-as
leɣmat+sp.var.-s
pull_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
kos
kos
kos
although
cconj
kaːralas
kaːral-as
kaːral-s
drill-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
kos
kos
kos
although
cconj
kaːralas
kaːral-as
kaːral-s
drill-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
sʲoxritʲeːte
sʲoxri-tʲeː-te
sʲoxri-kʷe+dial.var.-te
slender,_sharp,_hard_knife-DIM-SG<3SG
subs-infl:n-infl:n
supiɣ
supiɣ=
supiɣ=
into_pieces=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
toːlmatas
toːlmat-as
toːlmat-s
break-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ took his small knife but tried unsuccessfully to make a hole, once his knife was broken.
Eːkʷa piɣrisʲ nahm sein dünnes Messer hervor, aber diesmal versuchte er vergeblich ein Loch zu bohren und plötzlich brach sein Messer entzwei!
Эква пыгрись достал свой тоненький ножичек, сверлил-сверлил, сверлил-сверлил, и вдруг ножичек сломался.
Eːkʷa piɣrisʲ elővette vékony kését, [de] hiába furkált, egyszercsak a kése kettétört!

50
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
totawe
tot-awe
tot-we
get-PASS[PRS.3SG]
v-infl:v
#.#
Well, he was carried away.
So wurde er fortgetragen.
Что теперь делать?
Ím viszik.

51
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
aːkʷeːn
aːkʷ-eː-n
aːkʷ-te-n
aunt-SG<3SG-DLAT
subs-infl:n-infl:n
woːr
woːr
woːr
forest
subs
koln
kol-n
kol-n
house-DLAT
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
totwes
tot-we-s
tot-we-s
bring-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
juw tuːlwes
juw tuːl-we-s
juw tuːl-we-s
bring_into-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
paːjpənl
paːjp-ənl
paːjp-nəl
container-ABL
subs-infl:n
kon leːwataːwes
kon leːwat-aːwe-s
kon leːwat-we-s
pull_out-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
aːŋkripn
aːŋkrip-n
aːŋkrip-n
wooden_wall-DLAT
subs-infl:n
jol neːɣsalaːwes
jol neːɣsal-aːwe-s
jol neːɣsal-we-s
tie_up-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#.#
The old woman arrived with him at home. He is taken inside, put out of the bag and tied to the wall.
Die Alte kam mit ihm zu Hause an. Er wurde ins Haus gebracht, aus dem Ranzen gehoben und an der Wand angebunden.
Вот эта женщина принесла его к себе домой, вытащила из кузова, крепко привязала к столбу.
Egyszercsak hazaért vele a vénasszony. Bevitte, a puttonyból kivette, a választófalhoz lekötözte.

52
eːt
eːt
eːt
night
subs
xulsət
xul-s-ət
xuːlʲt+sp.var.-s-t
stay-PST-3PL
v-infl:v-infl:v
#,#
xolətan
xolətan
xolitan
in_the_morning
adv
kʷaːlsət
kʷaːl-s-ət
kʷaːl-s-t
go-PST-3PL
v-infl:v-infl:v
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
aːkʷanəl
aːkʷ-anəl
aːkʷ-anel
aunt-SG<3PL
subs-infl:n
nʲaːwramaɣ
nʲaːwram-aɣ
nʲaːwram-ɣ
child-DU
subs-infl:n
nopəl
nopəl
nuːpəl+dial.var.
towards
pstp
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
aːɣirisʲaɣ
aːɣi-risʲ-aɣ
aːɣi-risʲ-ɣ
daughter-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n
piɣrisʲaɣ
piɣ-risʲ-aɣ
piːɣ+sp.var.-risʲ-ɣ
boy-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n
nopəl
nopəl
nuːpəl+dial.var.
towards
pstp
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
The night passed by. In the morning they get up and the old woman says to her two cildren:
Als sie am nächsten Morgen aufstanden, sprach die Frau zu ihrer Tochter und zu ihrem Sohn:
Переночевали они ночь, а утром женщина говорит своим сыну и дочери:
Az éjszakát eltöltötték. Reggelre keltek, a vénasszony mondja a gyermekeknek:

53
#–#
neːn
neːn
neːn
2DU
ppron
tawe
tawe
tawe
3SG.OBL
ppron
taksʲ
taksʲ
taksʲ
strongly
adv
uːreliːn
uːrel-iːn
uːrel-en
watch-IMP
v-infl:v
#!#
"Don't let him go away!
"Hütet ihn gut, lasst ihn nicht laufen und bindet ihn nicht los!
- Дети, следите за ним внимательно!
"Jó erősen őrizzétek, el ne engedjétek, el ne bocsássátok!

54
am
am
am
1SG
ppron
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
farther
adv
paːjtn
paːjt-n
paːjt-n
boil-DLAT
v-infl:n
naːjiːwn
naːjiːw-n
naːjiːw-n
firewood-DLAT
subs-infl:n
jaːleːɣm
jaːl-eːɣ-m
jal+sp.var.-eːɣ-m
go_around-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
I will go into the woods,
Ich gehe Holz holen,
Я схожу за дровами, чтобы сварить его.
Én tűzifáért megyek,

55
ti
ti
ti
this
dem.prox
janət
janət
jaːnit+sp.var.
of_the_size_of
adj
uːj
uːj
uːj
animal
subs
#,#
oːrm
oːr-m
oːr-m
cooker-SG<1SG
subs-infl:n
naːjiːwn
naːjiːw-n
naːjiːw-n
firewood-DLAT
subs-infl:n
xunʲ
xunʲ
xuːnʲ+sp.var.
when
ptcl
toːwlaːwe
toːwl-aːwe
toːwl-we
fill-PASS[PRS.3SG]
v-infl:v
#.#
how could we cook meat without a fire?!"
denn wie sollte er, so ein großes Tier, über einem mittelmäßigen Feuer gar werden?!
Такой большой зверь попался - дров немало надо.
ilyen sok hús közepes mennyiségű tűzifától hogy főne meg?!"

56
jomsʲakʷeːɣ
jomsʲakʷ-eːɣ
jomasʲakʷ+dial.var.-əɣ
thoroughly-TRNS
adv-infl:adv
taːksʲ
taːksʲ
taksʲ+sp.var.
strongly
adv
uːreliːn
uːrel-iːn
uːrel-en
watch-IMP
v-infl:v
#,#
xot
xot=
xot=
apart=
prvb
ul
ul
ul
IMP.NEG
neg.ptcl
peːsteliːn
peːstel-iːn
peːstel-en
disengage-IMP
v-infl:v
#!#
Take good care of him, do not disengage him!"
Passt sorgsam auf ihn auf und macht ihn nicht frei!"
Караульте хорошо, не отвязывайте его!
Nagyon erősen őrizzétek, el ne engedjétek!

57
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
eːntapaxtas
eːntapaxt-as
eːntapaxt-s
belt_oneself-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
kon kʷaːlapas
kon kʷaːlap-as
kon kʷaːlap-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
saɣrape
saɣrap-e
saːɣrap+sp.var.-te
axe-SG<3SG
subs-infl:n
kaːt xuːxnʲin
kaːt xuːxnʲi-n
kaːt xuːxnʲi-n
crook_of_the_arm-DLAT
subs-infl:n
pinumtas
pinumt-as
pinumt-s
lay-PST[3SG]
v-infl:v
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
miːnas
min-as
min-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
And she took her belt on, went outside, took her axe on the crook of the arm and went away.
Und sie band sich ihren Gürtel um, ging hinaus, legte sich die Axt in die Armbeuge und lief davon.
Подпоясалась она и вышла на улицу. Положила топор на руку и пошла в лес.
Ím felövezkedett, kiment, elsietett. Fejszéjét a könyökhajlatába rakta, elment.

58
taw
taw
taw
3SG
ppron
tuːp
tuːp
tuːp
only_just
adv
sisi
sisi
sisi
back
adv
patəs
pat-əs
pat-s
appear-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
She just leaved them as Eːkʷa piɣrisʲ says:
Kaum war sie fort, sagte Eːkʷa piɣrisʲ:
Как только она ушла, Эква рыгрись говорит её детям:
Álig tűnt el, Eːkʷa piɣrisʲ így szól:

59
#–#
aːɣirisʲiɣ
aːɣi-risʲ-iɣ
aːɣi-risʲ-ɣ
daughter-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n
#,#
piːɣrisʲiɣ
piːɣ-risʲ-iɣ
piːɣ-risʲ-ɣ
boy-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n
#,#
aːnum
aːnum
aːnum
1SG.OBL
ppron
xot peːsteliːn
xot peːstel-iːn
xot peːstel-en
disengage-IMP
v-infl:v
#,#
neːnan
neːnan
neːnann
2DU.DLAT
ppron
am
am
am
1SG
ppron
sʲopər
sʲopər
sʲopər
fine
adj
sʲoːnaxəl
sʲoːnax-əl
sʲoːnax-əl
dipper_-INST
subs-infl:n
waːrijaːɣum
waːr-i-jaːɣum
waːr-eːɣ-jaɣm
make-PRS-DU<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
"Girl, Boy, disengage me, I will make wooden dippers for you.
‎‎"Kinder, macht mich los, ich mache euch Holzbecher.
- Девочка и мальчик, отвяжите меня, я сделаю вам маленькие ковшички,
„Kislány, kisfiú, oldjatok ki, én nektek fabögréket csinálok.

60
amtʲi
amtʲi
amki+dial.var.
1SG
epers
tʲeːlpum
tʲeːlp-um
keːlp+dial.var.-m
blood-SG<1SG
subs-infl:n
ajne
aj-ne
aj-ne
drink-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
maːɣəs
maːɣəs
maːɣəs
for
pstp
uːmpi supəl
uːmpi sup-əl
uːmpi sup-əl
small_spoon-INST
subs-infl:n
waːrijaːɣum
waːr-i-jaːɣum
waːr-eːɣ-jaɣm
make-PRS-DU<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#
I will make small scoops for you to drink my blood."
Ich fertige Schöpflöffel zum Trinken meines Blutes für euch an."
ими вы будете пить мою кровь.
A vérem ivására való merőkanalat készítek."

61
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
nʲaːwraməɣ
nʲaːwram-əɣ
nʲaːwram-ɣ
child-DU
subs-infl:n
sʲaːɣtsəɣ
sʲaːɣt-s-əɣ
sʲaːɣt-s-əɣ
to_be_glad-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
xot
xot=
xot=
apart=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
peːsmatwes
peːsmat-we-s
peːsmat-we-s
to_disengage_oneself-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#!#
And the children were glad, they disengaged him.
Und die Kinder freuten sich und banden ihn los.
Дети обрадовались и отвязали его.
Lám, a gyerekek örültek, kioldották.

62
xot peːstawes
xot peːst-awe-s
xot peːst-we-s
to_peel_off-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
saːɣrap
saːɣrap
saːɣrap
axe
subs
wis
wi-s
wi-s
take-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
jiːw sup
jiːw sup
jiːw sup
piece_of_wood
subs
pins
pin-s
pin-s
knock_off-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tarməl
tarməl
tarməl
on
pstp
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
saːɣrasʲlaxti
saːɣr-asʲl-axt-i
saːɣr-asʲl-axt-i
chop-DUR-REFL-PRS[3SG]
v-deriv:v>v-deriv:v>v-infl:v
#.#
He was disengaged, took the axe, knocked off a piece of wood an on this he choped a while.
Er wurde befreit, nahm ein Beil und ein Stück Holz und hackte darauf herum.
Эква пыгрись взял топор, положил бревно, стал на нём что-то рубить. Рубит, рубит
Kiszabadult, fogta a fejszét, fadarabot tett ki. Azon faragcsált.

63
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
Suddenly he says:
Nach einer Weile sagte er:
и вдруг говорит:
Egyszercsak mondja:

64
#–#
aːɣirisʲiɣ
aːɣi-risʲ-iɣ
aːɣi-risʲ-ɣ
daughter-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n
piɣrisʲakʷeːɣ
piɣ-risʲ-akʷeː-ɣ
piːɣ+sp.var.-risʲ-kʷe-ɣ
son-DIM-DIM-COLL(DU)
subs-deriv:n>n-infl:n-infl:n
#,#
tiː
tiː
tiɣ+sp.var.
hither
adv
jaleːn
jal-eːn
jal-en
go_around-IMP
v-infl:v
#,#
sunseːn
suns-eːn
suːns+sp.var.-en
see-IMP
v-infl:v
#,#
manər
manər
manrəɣ+dial.var.
what
irogpro
puːmasʲ
puːmasʲ
puməsʲ+dial.var.
interesting
adj
utkʷe
ut-kʷe
ut-kʷe
thing-DIM
subs-infl:n
teːlapam
teːl-ap-am
teːl-ap-m
occur-MOM-MIR.PST[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#!#
"Girl, Boy, come along and see what an interesting kind of thing occured!"
"Kinder, kommt her! Schaut, was für eine interessante Sache entstanden ist!"
- Мальчик и девочка, подойдите сюда, посмотрите, какая интересная штучка получилась!
„Kislány, kisfiú, ide gyertek! Nézzétek, milyen érdekes dolog keletkezett!"

65
nʲaːwraməɣ
nʲaːwram-əɣ
nʲaːwram-ɣ
child-DU
subs-infl:n
tiɣ
tiɣ
tiɣ
hither
adv
xaːjtsəɣ
xaːjt-s-əɣ
xajt+sp.var.-s-əɣ
run-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
sujteːɣ
sujt-eːɣ
sujt-eːɣ
to_be_heard-PRS
v-infl:v
#:#
The children ran there and shout:
Die beiden Kinder liefen hin und riefen:
Дети подбежали и говорят:
A két gyerek odafutott, kiabálják:

66
#–#
xoːt
xoːt
xoːt
where
irogpro
oːli
oːl-i
oːl-i
be-PRS[3SG]
v-infl:v
#?#
"Where?
"Wo?
Где же она?
"Hol van?

67
akʷaɣ
akʷaɣ
akʷaɣ
at_all
adv
neːmatər
neːmatər
nematər+sp.var.
nothing
neg.pron
aːtʲim
aːtʲim
aːtʲim
NEG.EXIST
neg.ptcl
#!#
Here is nothing!"
Hier ist gar nichts!"
Мы ничего не видим!
[Itt] éppen semmi sincs!"

68
#–#
titti
titti
tit+fr.var.
here
adv
#,#
titti
titti
tit+fr.var.
here
adv
#!#
"Here, here!"
"Hier, hier!"
Вот тут, вот она!
„Itt, itt!"

69
#–#
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
Eːkʷa piɣrisʲ says.
- sagte Eːkʷa piɣrisʲ.
- говорит Эква пыгрись.
mondja Eːkʷa piɣrisʲ.

70
teːn
teːn
teːn
3DU
ppron
lʲapannuw
lʲapan-nuw
lʲapan-nuw
close-DEG
adj-infl:adj
xuːtsəɣ
xuːt-s-əɣ
xuːt-s-əɣ
bend-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
jiːw sup
jiːw sup
jiːw sup
piece_of_wood
subs
palt
palt
palt
to
pstp
xuːtsəɣ
xuːt-s-əɣ
xuːt-s-əɣ
bend-PST-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
numəl
numəl
numəl
from_above
pstp
saːɣrapəl
saːɣrap-əl
saːɣrap-əl
axe-INST
subs-infl:n
totəɣpasaɣe
tot-əɣp-as-aɣe
tot-əɣp-s-aɣe
bring-MOM-PST-DU<3SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#,#
sipluwaneːn
sipluw-aneːn
sipluw-anen+sp.var.
neck-PL<3DU
subs-infl:n
supəɣ
supəɣ=
supiɣ=+sp.var.
into_pieces=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
saːɣrapasaɣe
saːɣrap-as-aɣe
saːɣrap-s-aɣe
chop-PST-DU<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#
They bend themselves down to the little wood, he killed them with the axe, chopped their necks.
Sie neigten sich näher, sie neigten sich ganz über den Holzklotz, er aber tötete sie von oben mit dem Beil, er schlug ihnen die Köpfe ab.
Они наклонились поближе к бревну, Эква пыгрись занёс над ними топор и отрубил им головы.
Ők közelebb hajoltak, a fatönk fölé hajoltak, [ő] felülről a fejszével ím megölte őket, nyakukat levágta.

71
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
put
put
puːt+sp.var.
kettle
subs
taɣmatas
taɣmat-as
taɣmat-s
hang_up-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nʲaːwraməɣ
nʲaːwram-əɣ
nʲaːwram-ɣ
child-DU
subs-infl:n
nʲoːwlʲit
nʲoːwlʲ-it
nʲoːwlʲ-t
meat-PL
subs-infl:n
naːluw peːtapasane
naːluw peːt-ap-as-ane
naːluw peːt-ap-s-ane
put_into_the_kettle-MOM-PST-PL<3SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#,#
paːjtləɣtasane
paːjt-ləɣt-as-ane
paːjt-ləɣt-s-ane
boil-MOM-PST-PL<3SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#,#
xuːrm
xuːrm
xuːrəm
three
cardnum
aːni
aːni
aːni
cup
subs
xuːnləɣtas
xuːn-ləɣt-as
xuːn-ləɣt-s
scoop_out-MOM-PST[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#.#
He hang the kettle over fire, put in the children's meat, brings it to a boil and scooped out three cups.
Dann hängte er den Kessel auf, warf das Fleisch der Kinder hinein, kochte es und schöpfte es schließlich in drei Tassen heraus.
Быстро повесил над огнём котёл, положил в него мясо этих детей и сварил. Готовое мясо выложил в три чашки.
Az üstöt ím fölakasztotta, a gyerekek húsát az üstbe rakta, megfőzte, három csészével kikanalazott.

72
akʷ
akʷ
akʷ
one
indfpro
aːni
aːni
aːni
cup
subs
mulɣalʲ uːnttəste
mulɣalʲ uːntt-əs-te
mulɣalʲ uːntt-s-te
place_sth_opposite_the_door-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#,#
akʷ
akʷ
akʷ
one
indfpro
aːni
aːni
aːni
cup
subs
aːwi xaːpn
aːwi xaːp-n
aːwi xaːp-n
doorstep-DLAT
subs-infl:n
uːnttəste
uːntt-əs-te
uːntt-s-te
place-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#,#
xuːrmit
xuːrmit
xuːrmit
third
ordnum
aːni
aːni
aːni
cup
subs
aːkʷe
aːkʷ-e
aːkʷ-te
aunt-SG<3SG
subs-infl:n
jine
ji-ne
jiw-ne
come-PTCP.PRS
v-deriv:v>nfin
lʲoːx
lʲoːx
lʲoːŋx+sp.var.
way
subs
suːntn
suːnt-n
suːnt-n
opening-DLAT
subs-infl:n
uːnttəste
uːntt-əs-te
uːntt-s-te
place-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#
One cup he put next to the holy place in the house opposite the door, the second cup he places at the doorstep, the third one on the woman's way home.
Eine Tasse stellte er an den Opferplatz, die zweite auf die Schwelle des Hauses und die dritte auf den Weg, den die Alte entlanggegangen war.
Одну чашку поставил в передний угол, другую - у порога, третью - на дорогу, по которой будет возвращаться та женщина.
Egy csészét az áldozati helyre rakott, egy másik csészét a küszöbre helyezett, a harmadik csészét a vénasszony jövő útjába (útjának szájába) rakta.

73
takʷi
takʷi
takʷi
3SG
epers
isum
isum
isum
hot
adj
xuːlʲmət
xuːlʲm-ət
xuːlʲm-t
ash-PL
subs-infl:n
tiːwərt
tiːwərt
tiːwərt
pstp
luːjmas
luːjmas
luːjmas
ice_pick
subs
suːlətas
suːlət-as
suːlət-s
climb_up-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
awi
awi
aːwi+sp.var.
door
subs
eːlipaːlt
eːlipaːlt
eːlipaːlt
in_front_of
pstp
lʲuːlʲum
lʲuːlʲ-um
lʲuːlʲ-m
stand-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
janiɣ
janiɣ
janiɣ
big
adj
naːŋkən
naːŋk-ən
naːŋk-n
larch-DLAT
subs-infl:n
noːx xaːŋxəs
noːx xaːŋx-əs
noːx xaːŋx-s
climb_up-PST[3SG]
v-infl:v
#.#
He made hot ash, heated an ice pick in the fire and climbed up on the big larch in front of the door.
Für sich selbst machte er heiße Asche und machte dazu eine Brechstange glühend heiß. Damit kletterte er auf die große Tanne vor dem Haus.
Потом накалил на углях лом и залез с ним на высокую лиственницу, стоявшую перед домом.
Ő maga forró hamut, jégtörő vasat tüzesített, az ajtó előtt álló nagy fenyőre mászott föl.

74
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
xosa
xosa
xosa
long
adj
oːləs
oːl-əs
oːl-s
be-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːtʲi
waːtʲi
waːtʲi
short
adj
oːləs
oːl-əs
oːl-s
be-PST[3SG]
v-infl:v
aːkʷeːkʷ
aːkʷeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
grandmother
nprop
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
jineːte
ji-neː-te
jiw-ne-te
come-PTCP.PRS-3SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
sujti
sujt-i
sujt-i
to_be_heard-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
Once, he was there for a long or for a short time, the old woman was heard to be coming home.
Auf einmal - er war kurze oder lange Zeit dort - hörte man die Alte kommen.
Долго ли сидел там, неизвестно. Вдруг слышит: та женщина возвращается.
Egyszercsak — soká volt ott, rövid ideig volt ott — hallik a vénasszony jövetele,

75
juw
juw
jiw
come+PRS[3SG]
v
#.#
She comes.
Sie kam heran.
[]
jön.

76
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
meat
subs
aːni
aːni
aːni
cup
subs
palt
palt
palt
to
pstp
joːxtəs
joːxt-əs
joxt+sp.var.-s
arrive-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
nʲoːwlʲ
meat
subs
loːmt
loːmt
lomt+dial.var.
piece
subs
aːlmajas
aːlmaj-as
almaj+sp.var.-s
raise-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
toːwti
toːwt-i
toːwt-i
chew-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
She arrived at the meat-cup, raised a piece of meat, chews it and says:
Aus der Opferplatztasse, aus der am Opferplatz stehenden Tasse hob sie ein Stück Fleisch heraus und sagte:
Подошла она к чашке с мясом, схватила кусок, жуёт и говорит:
A húsos csészéhez ért, kivett egy húsdarabot, rágja, így szól:

77
#–#
xasʲ-xasʲ-xasʲ
xasʲ-xasʲ-xasʲ
xasʲ-xasʲ-xasʲ
well,_well,_well
interj
#,#
amtʲi
amtʲi
amki+dial.var.
1SG
epers
luwm
luw-m
luw-m
bone-SG<1SG
subs-infl:n
#,#
nʲoːwlʲum
nʲoːwlʲ-um
nʲoːwlʲ-m
meat-SG<1SG
subs-infl:n
atəl
at-əl
at-əl
smell-INST
subs-infl:n
pasi
pas-i
pas-i
smell-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
"Well, well, well, my bones, my meat, how good it smells."
"Ei, ei, ei, wie wohlriechend ist mein Fleisch."
— Хаш-хаш-хаш! Вкус не звериного мяса!
"C-c-c, az én csontom-húsom jószagú."

78
xasap
xasap
xasap
bed_curtain
subs
saːjəŋ
saːj-əŋ
saːj-əŋ
shady_side-PROPR
subs-deriv:n>adj
paːlt
paːl-t
paːl-t
side-LOC
subs-infl:n
xottʲutəɣ
xottʲut-əɣ
xotjut+sp.var.
who-DU
irogpro-infl:pro
sʲarktaxtəneːteːn
sʲarktaxt-əneː-teːn
sʲarktaxt-ne-en
squeak-PTCP.PRS-3DU
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
sujti
sujt-i
sujt-i
to_be_heard-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#
In the seperated sleeping area the squeaking of two is to be heared.
‎‎ Aus dem abgetrennten Schlafbereich des Hauses ertönte Gepiepe.
Ку-у, вот беда, дети мои, наверно, убили того мальчишку. Вошла в дом, взяла кусок мяса из чашки, которая стояла в переднем углу. И произносит при этом те же самые слова. Вдруг слышит: пищит кто-то за занавеской.
A hálósátor lefüggönyzött részén két valakinek a csipogása hallik,

79
aːkʷeːkʷ
aːkʷeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
grandmother
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
She says:
Sie sagte:
Женщина говорит:
mondja:

80
tot
tot
tot
there
adv
at
at
at
NEG
neg.ptcl
sʲarktaxteːɣiːn
sʲarktaxt-eːɣ-iːn
sʲarktaxt-eːɣ-en+sp.var.
squeak-PRS-2DU
v-infl:v-infl:v
#,#
am
am
am
1SG
ppron
neːnan
neːnan
neːnann
2DU.DLAT
ppron
tax
tax
tax
then
adv
#!#
"Do not squeak there, I'll give to you!
‎‎"Piept da nicht, ich werde euch geben!
‎‎Пищите, пищите, я вам покажу!
"Ne csipogjatok ott, majd adok én nektek!

81
manrəɣ
manrəɣ
manrəɣ
why
irogpro
am
am
am
1SG
ppron
totəɣlam
totəɣl-am
totəɣl-m
bring-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
uːjtʲem
uːj-tʲe-m
uːj-kʷe+dial.var.-m
animal-DIM-SG<1SG
subs-infl:n-infl:n
alsliːn
al-s-liːn
al-s-len+dial.var.
kill-PST-SG<2DU
v-infl:v-infl:v
#?!#

Warum habt ihr mein Tierchen geschlachtet, das ich gebracht habe?!"
Как вы смели трогать мою добычу?!
Miért vágtátok le az állatkámat, amit hoztam?!"

82
tuw
tuw
tuw
there
adv
aːŋkʷatas
aːŋkʷat-as
aːŋkʷat-s
take_a_look-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nasatʲi
nasatʲi
nasatʲi
as_it_turns_out
ptcl
#,#
maːtaːprisʲiɣ
maːtaːprisʲ-iɣ
maːtaːprisʲ-ɣ
mouse-DU
subs-infl:n
#!#

Sie schaute hinein, doch da waren nur zwei Mäuse.
Заглянула за занавеску, а там, оказывается, не её дети, а два мышонка,
Odanézett, hát csak két egér.

83
leːɣeːnl
leːɣ-eː-nl
leːɣ-te-nəl
tail-SG<3SG-ABL
subs-infl:n-infl:n
akʷan
akʷan
akʷan
together
adv
neːɣimaɣ
neːɣ-ima-ɣ
neːɣ-ima-əɣ
tie-MIR.PASS-3DU
v-infl:v-infl:v
#,#
tʲittəɣ
tʲittəɣ
kittəɣ+dial.var.
apart
adv
xarteːɣ
xart-eːɣ
xart-eːɣ
drag-PRS[3DU]
v-infl:v
#,#
timos
timos
timos
meanwhile
adv
ti
ti
ti
EMPH2
ptcl
sʲarktaxteːɣ
sʲarktaxt-eːɣ
sʲarktaxt-eːɣ
squeak-PRS[3DU]
v-infl:v
#.#

Ihre Schwänze waren aneinander gebunden und sie zogen einander in entgegengesetzte Richtungen, deshalb piepten sie.
связанные вместе хвостами, тянут друг друга в разные стороны и громко пищат.
Farkuk össze [van] kötve, kétfelé huzakodnak, azért cincognak.

84
tiɣlʲe
tiɣlʲe
tiɣlʲe
(to)_here
adv
joːŋxəs
joːŋx-əs
joːŋx-s
turn_round-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
sunsi
suns-i
suːns+sp.var.-i
see-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
nʲaːwramaɣ
nʲaːwram-aɣ
nʲaːwram-ɣ
child-DU
subs-infl:n
akʷaɣ
akʷaɣ
akʷaɣ
at_all
adv
neːmxoːt
neːmxoːt
neːmxoːt
nowhere
indfpro
aːtʲiməɣ
aːtʲim-əɣ
aːtʲim-ɣ
NEG.EXIST-DU
neg.ptcl-infl:pro
#.#

Sie drehte sich um und sah: Ihre Kinder waren nirgends.
Затем оглянулась вокруг – детей нигде нет.
Odafordul, nézi: gyerekei sehol sincsenek.

85
jujioːwəlt
jujioːwəlt
jujioːwəlt
finally
adv
taːra pattəste
taːra patt-əs-te
taːra patt-s-te
get_to_know-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#,#
nasatʲi
nasatʲi
nasatʲi
as_it_turns_out
ptcl
#,#
takʷi
takʷi
takʷi
3SG
epers
nʲaːwramaɣe
nʲaːwram-aɣe
nʲaːwram-aɣe
child-DU<3SG
subs-infl:n
alimaɣ
al-ima-ɣ
al-ima-əɣ
kill-MIR.PASS-3DU
v-infl:v-infl:v
#.#

Schließlich fiel ihr auf, dass ihre eigenen Kinder offensichtlich getötet worden waren.
Поняла она: это её дети убиты.
Végül aztán rájött: a saját gyerekeit megölték.

86
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
totiɣlam
totiɣl-am
totəɣl+sp.var.-m
bring-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
uːje
uːj-e
uːj-te
animal-SG<3SG
subs-infl:n
#,#
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
xottalʲ
xottalʲ
xottalʲ
to_somewhere
adv
taxam
tax-am
tax-m
disappear-MIR.PST[3SG]
v-infl:v
#,#
aːtʲim
aːtʲim
aːtʲim
NEG.EXIST
neg.ptcl
#.#

Das Tier, das sie nach Hause gebracht hatte, Eːkʷa piɣrisʲ, war verschwunden, er war weg.
А добыча её, Эква пыгрись, исчез.
Az állat, amit hozott — Eːkʷa piɣrisʲ — valahova eltűnt, nincs.

87
lʲuːsʲ
lʲuːsʲ
lʲuːsʲ
weeping
subs
eːl taːrmatas
eːl taːrmat-as
eːl taːrmat-s
jump_forward-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Sie weinte und sprach:
Зарыдала она и говорит:
Elsírta magát, mondja:

88
#–#
ti
ti
ti
EMPH2
ptcl
xotalʲ
xotalʲ
xottalʲ
to_somewhere
adv
miːnas
min-as
min-s
go-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nʲaːwramatʲeːɣm
nʲaːwram-atʲeː-ɣm
nʲaːwram-kʷe+dial.var.-eɣum+dial.var.
child-DIM-DU<1SG
subs-infl:n-infl:n
xottalʲ
xottalʲ
xottalʲ
to_somewhere
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
totmaɣe
tot-m-aɣe
tot-m-aɣe
carry-MIR.PST-DU<3SG
v-infl:v-infl:v
#!#

"Ach, er ist verschwunden und meine kleinen Kinder hat er getötet!"
‎‎– Куда же он подевался? Ведь это он убил моих детей!
"Hát ez valahova elment, kisgyerekeimet megölte (valahova vitte)!"

89
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
kon
kon
kon
outside
adv
roːŋxuwlas
roːŋxuwl-as
roːŋxuwl-s
give_a_cry-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Eːkʷa piɣrisʲ rief von draußen:
‎Тут Эква пыгрись крикнул:
Eːkʷa piɣrisʲ kint kiáltott, mondja:

90
#–#
aːkʷmeːkʷuːw
aːkʷmeːkʷ-uːw
aːkʷeːkʷa+fr.var.-uw
grandmother-SG<1PL
nprop-infl:n
#,#
am
am
am
1SG
ppron
titti
titti
tit+fr.var.
here
adv
uːnleːɣum
uːnl-eːɣ-um
uːnl-eːɣ-m
sit-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#!#

"Tante, huhu, hier sitze ich."
– Бабушка, я здесь!
„Nénémasszony, ujujuj, én itt ülök."

91
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
wife
subs
kon kʷaːləs
kon kʷaːl-əs
kon kʷaːl-s
go_out-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
toːrumn
toːrum-n
toːrəm+fr.var.-n
sky-DLAT
subs-infl:n
teːlum
teːl-um
teːl-m
grow-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
#,#
maːn
maː-n
maː-n
land-DLAT
subs-infl:n
teːlum
teːl-um
teːl-m
grow-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
janiɣ
janiɣ
janiɣ
big
adj
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
lʲalʲt
lʲalʲt
lʲalʲt
in_the_opposite_direction
pstp
noːŋxalʲ
noːŋxalʲ
noːŋxalʲ
upwards
adv
sunsi
suns-i
suːns+sp.var.-i
see-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
talʲixt
talʲix-t
talʲix-t
top-LOC
subs-infl:n
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
uːnlineːt
uːnli-neː-t
uːnl-ne-te+eli.var.
sit-PTCP.PRS-3SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
naːŋtʲi
naːŋtʲ-i
naːŋk+dial.var.-i
be_visible-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Jetzt ging die Frau hinaus und blickte an der himmelhoch gewachsenen Tanne hinauf. In der Spitze der Tanne war Eːkʷa piɣrisʲ zu sehen.
Женщина вышла на улицу, посмотрела на вершину лиственницы, видит: Эква пыгрись там сидит. Она говорит:
Most az asszony kiment, az égbe nőtt, földbe nőtt nagy fenyővel szemben fölfelé néz. A fenyő csúcsán látszik, hogy az asszony unokája ott ül (ülése látszik).

92
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
sar
sar
sar
so
ptcl
tot
tot
tot
there
adv
at
at
at
NEG
neg.ptcl
uːnleːɣn
uːnl-eːɣ-n
uːnl-eːɣ-n
sit-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#,#
naŋn
naŋn
naŋən
2SG.OBL
ppron
jol saːɣrilm
jol saːɣr-i-lm
jol saːɣr-eːɣ-ləm
chop_down-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#,#
jol patnen
jol pat-ne-n
jol pat-ne-n
fall-PTCP.PRS-2SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
porat
pora-t
pora-t
time-LOC
subs-infl:n
maː
maː
maː
earth
subs
alaɣ
alaɣ
alaɣ
with_big_power
adv
tax
tax
tax
maybe
adv
nas
nas
nas
only
adv
nʲaːksʲataːleːɣn
nʲaːksʲataːl-eːɣ-n
nʲaːksʲataːl-eːɣ-n
flop-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#.#

"Lange sitzt du da nicht mehr, ich werde den Baum fällen, dann plumpst du auf die Erde."
– Ты сиди там, сиди! Я срублю дерево, оно упадёт, ты и шлёпнешься на землю!
"Nem sokáig ülsz ott, téged kiváglak. Leesésedkor lehuppansz a földre."

93
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
saːɣrap
saːɣrap
saːɣrap
axe
subs
wis
wi-s
wi-s
take-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
saːɣri
saːɣr-i
saːɣr-i
chop-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
saːɣri
saːɣr-i
saːɣr-i
chop-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Und siehe, sie nahm ihr Beil und hackte und hackte.
Взяла она топор, рубит, рубит.
Ím, vette a fejszét, vág, vág.

94
xosa
xosa
xosa
long
adj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːtʲi
waːtʲi
waːtʲi
short
adj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːɣtaːl
waːɣtaːl
waːɣtaːl
weak
adj
patəs
pat-əs
pat-s
become-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
lʲox pattanəl
lʲoxpatta-nəl
lʲoxpatta-nəl
track-ABL
subs-infl:n
soːwərrisʲ
soːwər-risʲ
soːwər-risʲ
hare-DIM
subs-deriv:n>n
neːɣlapas
neːɣl-ap-as
neːɣl-ap-s
appear-MOM-PST
v-deriv:v>v-infl:v
#.#

Sie hackte lange Zeit, sie hackte kurze Zeit und wurde schließlich müde. Da erschien am Ende des Weges ein Hase.
Долго ли рубила, коротко ли, – утомилась. Видит: скачет мимо зайчишка.
Hosszú ideig vágott, rövid ideig vágott, elfáradt. Egyszercsak az út végéből egy nyulacska tűnt fel,

95
soːwrukʷe
soːwr-ukʷe
soːwər-kʷe
hare-DIM
subs-infl:n
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Er sagte zu ihr:
Увидел её заяц и говорит:
így szól:

96
#–#
aːkʷmeːkʷ
aːkʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
#,#
waːɣtaːl
waːɣtaːl
waːɣtaːl
weak
adj
patumrisʲn
pat-um-risʲ-n
pat-m-risʲ-n
become-MIR.PST-PREC-2SG
v-infl:v-infl:v-infl:v
#,#
jol xujəɣpaːlen
jol xujəɣpaːl-en
jol xujəɣpaːl-en
lie_down-IMP
v-infl:v
#.#

‎‎"Arme Tante, du bist ja müde geworden, leg dich nur hin!
Бабушка, ты, наверное, устала. Ложись, отдохни.
"Szegény anyóka, elfáradtál, feküdj le!

97
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
xuji
xuj-i
xuj-i
lie-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
am
am
am
1SG
ppron
saːɣreːɣm
saːɣr-eːɣ-m
saːɣr-eːɣ-m
chop-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Leg dich ruhig hin, ich werde für dich weiter hacken."
Пока ты спишь, я порублю.
Te feküdj le, én majd vágom."

98
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
waːɣtaːl
waːɣtaːl
waːɣtaːl
weak
adj
patum
pat-um
pat-m
become-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
wife
subs
jol
jol=
jol=
down=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xujəɣpas
xujəɣp-as
xujəɣp-s
sleep-PST
v-infl:v
#.#

Und die müde Frau legte sich hin.
Женщина быстренько легла спать.
Lám, most a fáradt asszony lefeküdt.

99
soːwərrisʲ
soːwər-risʲ
soːwər-risʲ
hare-DIM
subs-deriv:n>n
saːɣrap
saːɣrap
saːɣrap
axe
subs
aːlmajaste
aːlmaj-as-te
almaj+sp.var.-s-te
raise-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#,#
aːxwtas
aːxwtas
aːxʷtas+sp.var.
stone
subs
alaɣ
alaɣ
alaɣ
with_big_power
adv
lʲaŋkʷijəɣ
lʲaŋkʷi-jəɣ
lʲaŋkʷi-əɣ
dull_axe-TRNS
subs-infl:n
saːɣrlataste
saːɣr-lat-as-te
saːɣr-lat-s-te
chop-VZER-PST-SG<3SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#.#

Das Häschen hob das Beil auf und schlug es an einem Stein stumpf.
Зайчишка схватил топор, рубил, рубил по камню, топор стал совсем тупым.
A nyulacska fölvette a fejszét, egy kövön tompára verte.

100
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
moːt
moːt
moːt
different
adj
saːɣrap
saːɣrap
saːɣrap
axe
subs
wis
wi-s
wi-s
take-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
saːɣri
saːɣr-i
saːɣr-i
chop-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Als die Alte erwachte, erhob sie sich und sah, dass der Baum noch stand. Da nahm sie ihre Axt
Женщина проснулась, села, смотрит: лиственница как стояла, так и стоит. Взяла она топор и видит: её топор стал ткпым, как колун. Она взяла другой топори начала рубить.
A szegény vénasszony fölébredt, fölült, a fenyőfa ugyanúgy áll. Vette a fejszét, hát az a kövön tompára [van] verve. Akkor más fejszót vett, ismét vág.

101
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːɣtaːl
waːɣtaːl
waːɣtaːl
weak
adj
patəs
pat-əs
pat-s
become-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
naːŋtʲe
naːŋ-tʲe
naːŋk+sp.var.-kʷe+dial.var.
larch-DIM
subs-infl:n
sʲar
sʲar
sʲar
whole
ptcl
at
at
at
NEG
neg.ptcl
xasʲxati
xasʲxat-i
xasʲxat-i
be_visible-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

und hackte weiter. Wieder wurde sie müde, die Tanne aber fiel nicht um.
Рубила, рубила – утомилась. Лиственницу нелегко срубить.
Vágta, vágta, elfáradt. A fenyőfa csak nem kopik.

102
xosa
xosa
xosa
long
adj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːtʲi
waːtʲi
waːtʲi
short
adj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
lʲox
lʲox
lʲoːŋx+sp.var.
way
subs
pattaːnəl
pattaː-nəl
patta+sp.var.-nəl
bottom-ABL
subs-infl:n
oxsarrisʲ
oxsar-risʲ
oxsar-risʲ
fox-DIM
subs-deriv:n>n
neːɣləs
neːɣl-əs
neːɣl-s
appear-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

‎‎Sie hackte lange Zeit, sie hackte kurze Zeit, da erschien am Ende des Weges ein Füchslein und sprach:
Долго ли рубила, коротко ли, видит: бежит мимо лиса. Увидела её лиса и говорит:
Hosszú ideig vágta, rövid ideig vágta, egyszercsak az út végéről egy rókácska tűnt fel, így szól:

103
#–#
akʷmeːkʷ
akʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+sp.var.
aunt
nprop
#,#
waːɣtaːl
waːɣtaːl
waːɣtaːl
weak
adj
patumrisʲn
pat-um-risʲ-n
pat-m-risʲ-n
become-PTCP.PST-PREC-2SG
v-deriv:v>nfin-infl:v-infl:nfin
#,#
jol xujəɣpaːlen
jol xujəɣpaːl-e-n
jol xujəɣpaːl-eːɣ-n
lie_down-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#.#

"Mütterchen, Armes, bist du müde geworden, dann leg dich hin!
Бабушка, ты, видно, устала. Ложись, отдыхни.
"Anyóka, szegény, elfáradtál, feküdj le!

104
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
xujneːn
xuj-neː-n
xuj-ne-n
lie-PTCP.PRS-2SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
sis
sis
sis
during
pstp
#,#
am
am
am
1SG
ppron
saːɣreːɣum
saːɣr-eːɣ-um
saːɣr-eːɣ-m
chop-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Während du schläfst, werde ich für dich weiter hacken."
Пока ты спишь, я порублю.
Miközben alszol, én vágok."

105
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
woman
subs
osti
osti
osti
again
ptcl
jol xujəɣpas
jol xujəɣp-as
jol xujəɣp-s
lie_down-PST[3SG]
v-infl:v
#.#

Da legte sich die Frau abermals hin.
Женщина быстренько легла спать.
Most az asszony ismét lefeküdt.

106
raw
raw
raw
small_piece
subs
xujneteː
xuj-ne-teː
xuj-ne-te
lie-PTCP.PRS-3SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
sis
sis
sis
during
pstp
saːɣrape
saːɣrap-e
saːɣrap-te
axe-SG<3SG
subs-infl:n
aːlmajawes
aːlmaj-awe-s
almaj+sp.var.-we-s
raise-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
oxsarrisʲn
oxsar-risʲ-n
oxsar-risʲ-n
fox-DIM-DLAT
subs-deriv:n>n-infl:n
#,#
aːxwtas
aːxwtas
aːxʷtas+sp.var.
stone
subs
alaɣ
alaɣ
alaɣ
with_big_power
adv
osta
osta
osta
again
ptcl
lʲaːŋkʷijəɣ
lʲaːŋkʷi-jəɣ
lʲaŋkʷi+sp.var.-əɣ
dull_axe-TRNS
subs-infl:n
saːɣrlatwes
saːɣr-lat-we-s
saːɣr-lat-we-s
chop-VZER-PASS-PST[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
#.#

Während sie schlief hob der Fuchs die Axt auf und schlug sie auf dem Stein wieder stumpf.
Пока она спала, лиса и этот топор затупила, ударяя о камень.
Miközben aludt, fejszéjét a róka fölemelte, a kövön ismét tompára kalapálta.

107
oxsare
oxsar-e
oxsar-te
fox-SG<3SG
subs-infl:n
saːɣrape
saːɣrap-e
saːɣrap-te
axe-SG<3SG
subs-infl:n
wosʲkasas
wosʲkas-as
wosʲkas-s
throw-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
sisi
sisi
sisi
back
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xaːjtəs
xaːjt-əs
xajt+sp.var.-s
run-PST[3SG]
v-infl:v
#.#

Der Fuchs warf die Axt hin und lief davon.
Бросила лиса топор и была такова.
A róka a fejszót elhajította, elfutott.

108
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
old_woman
subs
noːx uːntəs
noːx uːnt-əs
noːx uːnt-s
sit_up-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
saːɣrape
saːɣrap-e
saːɣrap-te
axe-SG<3SG
subs-infl:n
sunsiɣlite
sunsiɣl-i-te
sunsiɣl-eːɣ-te
rubberneck-PRS-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#:#
oːs
oːs
oːs
again
cconj
lʲaŋkʷlijəɣ
lʲaŋkʷli-jəɣ
lʲaŋkʷi+sp.var.-əɣ
dull_axe-TRNS
subs-infl:n
saːɣrlatima
saːɣr-lat-ima
saːɣr-lat-ima
chop-VZER-MIR.PASS[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
jiwe
jiw-e
jiw-te
tree-SG<3SG
subs-infl:n
akʷta
akʷta
akʷta
same
adv
xolʲt
xolʲt
xolʲt
as
ptcl
lʲuːlʲi
lʲuːlʲ-i
lʲuːlʲ-i
stand-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
atəŋ
at-əŋ
at-əŋ
taste-PROPR
subs-deriv:n>adj
nowəɣliːma
nowəɣ-l-iːma
nowəɣ-l-ima
touch-DUR-MIR.PASS[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#.#

Die Frau setzte sich auf und sah, dass die Axt wieder stumpf geschlagen war. Der Baum stand ebenso da, wie zuvor. Er schien noch nicht einmal berührt worden zu sein.
Женщина проснулась, села, рассматривает топор. Оказывается, и этот топор стал тупым, как колун. А лиственница всё так же стоит. Никто её и не трогал.
Most az asszony felült, nézi a fejszét, ismét bottá [van] kalapálva. A fa ugyanúgy áll, még érintetlen.

109
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
lʲaːwti
lʲaːwt-i
lʲawt+sp.var.-i
curse-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Sie schimpfte:
Рассердилась она:
Szitkozódik:

110
#–#
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
xomləɣn
xomləɣ-n
xomləɣ-n
beetle-DLAT
subs-infl:n
saːɣrapateːɣm
saːɣrap-at-eːɣ-m
saːɣrap-at-eːɣ-m
chop-MOM-PRS-1SG
v-deriv:v>v-infl:v-infl:v
lʲaːŋkʷijəɣ
lʲaːŋkʷi-jəɣ
lʲaŋkʷi+sp.var.-əɣ
dull_axe-TRNS
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
saːɣruweːsəɣ
saːɣr-uweː-s-əɣ
saːɣr-we-s-əɣ
chop-PASS-PST-3DU
v-infl:v-infl:v-infl:v
#!#

"Dieses Ungeziefer, zwei Beile haben sie mir stumpf geschlagen!"
«Такие-сякие звери, превратили оба мои топора в колуны!»
"Az átkozottak két fejszémet tompára kalapálták."

111
moːt
moːt
moːt
different
adj
saːɣrap
saːɣrap
saːɣrap
axe
subs
wis
wi-s
wi-s
take-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
osta
osta
osta
again
ptcl
lʲuːlʲis
lʲuːlʲ-is
lʲuːlʲ-s
stand-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
taː
taː
ta+sp.var.
EMPH1
ptcl
saːɣri
saːɣr-i
saːɣr-i
chop-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Sie nahm ein anderes Beil und machte sich wieder selbst daran, den Baum zu fällen.
Взяла она третий топор и снова стала рубить.
Másik fejszét vett, ismét nekiállt, vág.

112
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
kos
kos
kos
although
cconj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
kos
kos
kos
although
cconj
saːɣrəs
saːɣr-əs
saːɣr-s
chop-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
jiːwe
jiːw-e
jiw+sp.var.-te
tree-SG<3SG
subs-infl:n
at
at
at
NEG
neg.ptcl
xasʲxati
xasʲxat-i
xasʲxat-i
be_visible-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Umsonst schlug sie auf ihn ein, der Baum wies keinerlei Spuren ihrer Mühen auf.
Рубила-рубила – лиственница не рубится.
Hiába vágta, hiába vágta, a fa nem kopik.

113
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
akʷmateːrtn
once
adv
lʲox pattanəl
lʲoxpatta-nəl
lʲoxpatta-nəl
track-ABL
subs-infl:n
tuːlmax
tuːlmax
tuːlmax
wolverine
subs
oːjka
oːjka
oːjka
old_man
subs
neːɣləs
neːɣl-əs
neːɣl-s
appear-PST[3SG]
v-infl:v
#.#

Da erschien am Ende des Weges ein alter Vielfraß.
Вдруг видит: бредёт мимо росомаха.
Egyszercsak az út végéről egy öreg rozsomák tűnt fel.

114
tiɣ
tiɣ
tiɣ
hither
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
lakʷanti
lakʷant-i
lakʷant-i
lag-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Er schlenderte auf sie zu.
Тихонько подошла к женещине
Odaballag,

115
tiɣ
tiɣ
tiɣ
hither
adv
joxtəs
joxt-əs
joxt-s
come-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Er kam heran und sagte:
и спрашивает:
odaért, mondja:

116
#–#
aːkʷmeːkʷ
aːkʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
#,#
maːnər
maːnər
manǝr
what
irogpro
waːreːɣn
waːr-eːɣ-n
waːr-eːɣ-n
make-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#?#

"Gute Frau, was machst Du?"
Бабушка, ты что делаешь?
„Nénémasszony, mit csinálsz?"

117
#–#
maːnər
maːnər
manǝr
what
irogpro
waːreːɣm
waːr-eːɣ-m
waːr-eːɣ-m
make-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#?#

"Was ich mache?
‎‎Что я делаю?
"Mit csinálok?

118
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
jol saːɣreːɣm
jol saːɣr-eːɣ-m
jol saːɣr-eːɣ-m
chop_down-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#!#

Ich will die Tanne fällen."
Лиственницу рублю!
Kivágom a fenyőfát."

119
#–#
manrəɣ
manrəɣ
manrəɣ
why
irogpro
saːɣriln
saːɣr-i-ln
saːɣr-eːɣ-lǝn
chop-PRS-SG<2SG
v-infl:v-infl:v
#?#
"Warum fällst du sie?"
– А почему ты рубишь лиственницу?
„Miért vágod ki?"

120
#–#
numn
numn
numn
up_there
adv
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
uːnli
uːnl-i
uːnl-i
sit-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

"Oben sitzt Eːkʷa piɣrisʲ.
Там наверху сидит Эква пыгрись.
"Fönn ül Eːkʷa piɣrisʲ.

121
am
am
am
1SG
ppron
nʲaːwramaɣm
nʲaːwram-jaɣm
nʲaːwram-eɣum
child-DU<1SG
subs-infl:n
taw
taw
taw
3SG
ppron
puːtn
puːt-n
puːt-n
kettle-DLAT
subs-infl:n
peːnsaɣe
peːn-s-aɣe
peːn-s-aɣe
put_into-PST-DU<3SG
v-infl:v-infl:v
#,#
am
am
am
1SG
ppron
tawe
tawe
tawe
3SG.OBL
ppron
joːl patteːɣm
joːl patt-eːɣ-m
jol patt+sp.var.-eːɣ-m
hunt_down-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#!#

Meine zwei Kinder hat er in den Kessel gesteckt, ich werde ihn von dort herabholen!"
Он моих детей в котле сварил! Я хочу его достать!
Két gyermekemet az üstbe rakta, én őt leszállítom [onnan]."

122
tuːlmax
tuːlmax
tuːlmax
wolverine
subs
oːjka
oːjka
oːjka
old_man
subs
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Der alte Vielfraß sagte:
[]
Az öreg rozsomák így szól:

123
#–#
aːkʷmeːkʷ
aːkʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
#,#
tawe
tawe
tawe
3SG.OBL
ppron
jol pattuŋkʷ
jol patt-uŋkʷ
jol patt-uŋkʷe
let_fall-INF
v-deriv:v>inf
naŋən
naŋən
naŋən
2SG.OBL
ppron
xoːt
xoːt
xoːt
where
irogpro
lʲuːlʲi
lʲuːlʲ-i
lʲuːlʲ-i
stand-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

"Gute Frau, aber wie soll es dir gelingen, ihn herunterzuholen?!
‎‎Бабушка, тебе его не достать.
„Nénémasszony, őt leszállítani hogy (hol) sikerül (áll) neked?!

124
jol xujiɣpaːlen
jol xujiɣpaːl-en
jol xujəɣpaːl+sp.var.-en
lie_down-IMP
v-infl:v
#,#
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
xujneːn
xuj-neː-n
xuj-ne-n
lie-PTCP.PRS-2SG
v-deriv:v>nfin-infl:nfin
sis
sis
sis
during
pstp
am
am
am
1SG
ppron
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
jol saːɣrilum
jol saːɣr-i-lum
jol saːɣr-eːɣ-ləm
chop_down-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#,#
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
jol pati
jol pat-i
jol pat-i
fall-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
am
am
am
1SG
ppron
naŋən
naŋən
naŋən
2SG.OBL
ppron
noːx kʷaːltapilum
noːx kʷaːltap-i-lum
noːx kʷaːltap-eːɣ-ləm
rouse-PRS-SG<1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Lege dich hin und während du schläfst, werde ich die Tanne abhauen. Wenn die Tanne dann umfällt, werde ich dich wecken."
Ложись отдыхать. Пока ты спишь, я срублю лиственницу. Когда она упадёт, я разбужу тебя.
Feküdj le, miközben alszol, én a fenyőt kivágom. [Ha majd] a fenyő lezuhan, én téged fölkeltelek".

125
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷarisʲ
eːkʷa-risʲ
eːkʷa-risʲ
old_woman-DIM
subs-deriv:n>n
osta
osta
osta
again
ptcl
jol xujiɣpas
jol xujiɣp-as
jol xujəɣp+sp.var.-s
lie_down-PST[3SG]
v-infl:v
#.#

Nun legte sich die arme Frau wieder hin.
Та женщина опять быстренько легла спать.
Most a szegény asszony ismét lefeküdt.

126
xosa
xosa
xosa
long
adj
xujas
xuj-as
xuj-s
sleep-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
waːtʲi
waːtʲi
waːtʲi
short
adj
xujas
xuj-as
xuj-s
sleep-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
noːx saːjkalas
noːx saːjkal-as
noːx saːjkal-s
wake_up-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nasatʲi
nasatʲi
nasatʲi
as_it_turns_out
ptcl
tuːlmaxn
tuːlmax-n
tuːlmax-n
wolverine-DLAT
subs-infl:n
xuːrmit
xuːrmit
xuːrmit
third
ordnum
saːɣrape
saːɣrap-e
saːɣrap-te
axe-SG<3SG
subs-infl:n
oːs
oːs
oːs
again
cconj
lʲaŋkʷijiɣ
lʲaŋkʷi-jiɣ
lʲaŋkʷi-əɣ
dull_axe-TRNS
subs-infl:n
saːɣrlatəm
saːɣr-lat-əm
saːɣr-lat-m
chop-VZER-MIR.PST[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
taw
taw
taw
3SG
ppron
poːxeːn
poːx-eːn
poːx-n
side-DLAT
subs-infl:n
wosʲkasəm
wosʲkas-əm
wosʲkas-m
throw-MIR.PST[3SG]
v-infl:v
#,#
takʷi
takʷi
takʷi
3SG
epers
xottalʲ
xottalʲ
xottalʲ
to_somewhere
adv
taxam
tax-am
tax-m
disappear-MIR.PST[3SG]
v-infl:v
#,#
aːtʲim
aːtʲim
aːtʲim
NEG.EXIST
neg.ptcl
#.#

Sie schlief lange Zeit, sie schlief kurze Zeit, wachte auf, und wahrhaftig hatte der Vielfraß auch die dritte Axt zu stumpfem Eisen geschlagen, sie fortgeworfen und er selbst war verschwunden, er war fort.
Долго ли спала, каротко ли, проснулась и видит: оказывается, росомаха и этот топор затупила, бросила его рядом с деревом и убежала.
Hosszú ideig aludt, rövid ideig aludt, fölébredt, és bizony a rozsomák a harmadik fejszéjét is tompa vassá verte, félredobta, ő maga pedig valahova eltűnt, nincs.

127
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
tit
tit
tit
here
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
lʲaːwti
lʲaːwt-i
lʲawt+sp.var.-i
curse-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
murti
murt-i
murt-i
inveigh-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Da schimpfte sie und fluchte.
тут женщина начала ругаться и браниться.
Akkor itt szitkozódik, átkozódik.

128
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
jolalʲ
jolalʲ
jolalʲ
downwards
adv
lʲalʲt
lʲalʲt
lʲalʲt
opposite
pstp
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
Eːkʷa piɣrisʲ leszól neki:
Eːkʷa piɣrisʲ sprach zu ihr hinunter:
Эква пыгрись на листеннице говорит:

129
#–#
aːkʷmeːkʷ
aːkʷmeːkʷ
aːkʷeːkʷa+fr.var.
aunt
nprop
#,#
soːlʲ
soːlʲ
soːlʲ
really
adv
waːntaːl
waːntaːl
waːɣtaːl+sp.var.
weak
adj
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
patumrisʲn
pat-um-risʲ-n
pat-m-risʲ-n
become-MIR.PST-PREC-2SG
v-infl:v-infl:v-infl:v
#.#

"Tante, du bist wahrhaftig müde geworden, du Arme.
– Бабушка, ты, видно, на самом деле устала.
„Nénémasszony, valóban elfáradtál, szegény.

130
suːpn
suːp-n
suːp-n
mouth-SG<2SG
subs-infl:n
paːləɣ xarteːln
paːləɣ xart-eːln
paːləɣ xart-eln
open-IMP<SG
v-infl:v
#,#
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
suːpən
suːp-ən
suːp-n
mouth-SG<2SG
subs-infl:n
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
amtʲi
amtʲi
amki+dial.var.
1SG
epers
porəɣmeːɣm
porəɣm-eːɣ-m
poriɣm+sp.var.-eːɣ-m
jump-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

​Mache deinen Mund auf, ich springe hinein!"
Открой пошире рот, я сам в него прыгну.
Tátsd ki a szád, beleugrom a szádba!"

131
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷarisʲ
eːkʷa-risʲ
eːkʷa-risʲ
old_woman-DIM
subs-deriv:n>n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
sʲaːɣtəs
sʲaːɣt-əs
sʲaːɣt-s
to_be_glad-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
nomsi
noms-i
noms-i
think-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
taw
taw
taw
3SG
ppron
suːpe
suːp-e
suːp-te
mouth-SG<3SG
subs-infl:n
tʲiːwərn
tʲiːwərn
kiwern+fr.var.
into
pstp
soːlʲ
soːlʲ
soːlʲ
really
adv
ti
ti
ti
EMPH2
ptcl
porəɣmi
porəɣm-i
poriɣm+sp.var.-i
jump-PRS[3SG]
v-infl:v
#,#
paːləɣ
paːləɣ=
paːliɣ=+sp.var.
apart=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xartəstʲe
xart-əs-tʲe
xart-s-tʲe
drag-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Und die Alte freute sich und dachte, jetzt würde Eːkʷa piɣrisʲ ihr wirklich in den Mund springen. Sie machte ihren Mund also auf.
Женщина обрадовалась, думает, что Эква пыгрись действительно ей в рот прыгнет, и раскрыла его пошире.
Lám, most az asszony örült, gondolja: most Eːkʷa piɣrisʲ valóban beugrik a szájába. Kitátotta a száját.

132
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
jisum
jisum
isum+dial.var.
hot
adj
xuːlʲum
xuːlʲum
xuːlʲm+sp.var.
ash
subs
jolalʲ taːrtalaŋkʷ
jolalʲ taːrtal-aŋkʷ
jolalʲ taːrtal-uŋkʷe
let_down-INF
v-deriv:v>inf
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
patəs
pat-əs
pat-s
fall-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
tʲeːr
tʲeːr
ker+dial.var.
iron
subs
paːjpəŋ
paːjp-əŋ
paːjp-əŋ
container-PROPR
subs-deriv:n>adj
eːkʷa
eːkʷa
eːkʷa
wife
subs
suːp
suːp
suːp
mouth
subs
tʲiːwre
tʲiːwr-e
kiːwər+fr.var.-te
inner_part-3SG
subs-infl:pstp
jisum
jisum
isum+dial.var.
hot
adj
xuːlʲumn
xuːlʲum-n
xuːlʲm+sp.var.-n
ash-DLAT
subs-infl:n
patəɣlaŋkʷe
patəɣl-aŋkʷe
patəɣl-uŋkʷe
fall-INF
v-deriv:v>inf
patwes
pat-we-s
pat-we-s
shoot-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#

Eːkʷa piɣrisʲ streute heiße Asche herab. Die heiße Asche begann in den Mund der Eisenranzen-Frau zu rieseln und sie sagte:
Тут Эква пыгрись начал сыпать вниз горячую золу. Зола попала женщина в горло.
Eːkʷa piɣrisʲ a forró hamut kezdte leönteni. A vasputtonyos asszony szájába hullani kezdett a forró hamu, így szól:

133
#–#
apiɣrisʲ
apiɣ-risʲ
apəɣ+sp.var.-risʲ
nephew-DIM
subs-deriv:n>n
#,#
manər
manər
manrəɣ+dial.var.
why
irogpro
man
ma-n
maː+sp.var.-n
land-DLAT
subs-infl:n
isum
isum
isum
hot
adj
utan
ut-an
ut-an
thing-PL<2SG
subs-infl:n
jolalʲ sulʲɣalteːɣn
jolalʲ sulʲɣalt-eːɣ-n
jolalʲ sulʲɣalt-eːɣ-n
scatter_from_above-PRS-2SG
v-infl:v-infl:v
#?#
"Kleiner, streust du etwas Heißes herunter?"
– Внучек, что это за тёплые кусочки попадают мне в рот?
"Öcsiké, valami forró dolgot (dolgaidat) szórsz le?"

134
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːwi
laːw-i
laːw-i
say-PRS[3SG]
v-infl:v
#:#
Eːkʷa piɣrisʲ sagte:
Эква пыгрись
Eːkʷa piɣrisʲ így szól:

135
#–#
maːnər
maːnər
manǝr
what
irogpro
isum
isum
isum
hot
adj
utanum
ut-anum
ut-anum
thing-PL<1SG
subs-infl:n
jolalʲ sulʲɣalteːɣum
jolalʲ sulʲɣalt-eːɣ-um
jolalʲ sulʲɣalt-eːɣ-m
scatter_from_above-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

"Eine heiße Sache soll ich streuen?!
[]
„Valami forró dolgot szórok le?!

136
ti
ti
ti
EMPH2
ptcl
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
suːlt
suːl-t
suːl-t
bark-LOC
subs-infl:n
#,#
naːŋk
naːŋk
naːŋk
larch
subs
saːmt
saːm-t
saːm-t
outer_part_of_bark-LOC
subs-infl:n
jolalʲ sulʲɣeːɣt
jolalʲ sulʲɣ-eːɣ-t
jolalʲ sulʲɣ-eːɣ-t
trickle-PRS-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#

In der Rinde dieser Tanne, im Inneren dieser Tanne rieselt wohl etwas herab.
Это кусочки коры от лиственницы.
E fenyő kérgében, e fenyő belsejében szóródik [valami].

137
naŋ
naŋ
naŋ
2SG
ppron
suːpn
suːp-n
suːp-n
mouth-SG<2SG
subs-infl:n
janɣəɣnuw
janɣ-əɣ-nuw
janiɣ-əɣ-nuw
big-TRNS-DEG
adj-infl:adj-infl:adj
xarteːln
xart-eːln
xart-eln
drag-IMP<SG
v-infl:v
#,#
atʲiŋk
atʲiŋk
atʲiŋk
otherwise
adv
tax
tax
tax
maybe
adv
am
am
am
1SG
ppron
at
at
at
NEG
neg.ptcl
laːpeːɣm
laːp-eːɣ-m
laːp-eːɣ-m
accommodate-PRS-1SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Mach du deinen Mund nur weiter auf, denn anders werde ich kaum hineinpassen."
Ты рот пошире открывай, а то я не умещусь.
A szádat nagyobbra tátsd! Másképpen aligha férek be."

138
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
usʲpilneːɣ
usʲpilneːɣ
usʲpilneːɣ
especially
adv
suːpe
suːp-e
suːp-te
mouth-SG<3SG
subs-infl:n
janɣəɣ
janɣ-əɣ
janiɣ-əɣ
big-TRNS
adj-infl:adj
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xartite
xart-i-te
xart-eːɣ-te
drag-PRS-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Da riss sie ihren Mund noch weiter auf.
Женщина разинула рот как можно шире.
Akkor még nagyobbra tátja a száját.

139
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
poːstxatas
poːstxat-as
poːstxat-s
take_aim-PST
v-infl:v
#,#
isum
isum
isum
hot
adj
luːjmase
luːjmas-e
luːjmas-te
ice_pick-SG<3SG
subs-infl:n
#,#
naːjt
naːj-t
naːj-t
fire-LOC
subs-infl:n
suːlətam
suːlət-am
suːlət-m
climb_up-PTCP.PST
v-deriv:v>nfin
luːjmaseːt
luːjmas-eː-t
luːjmas-te-t
ice_pick-SG<3SG-LOC
subs-infl:n-infl:n
aːkʷe
aːkʷ-e
aːkʷ-te
aunt-SG<3SG
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tarmataste
tarmat-as-te
tarmat-s-te
let_loose-PST-SG<3SG
v-infl:v-infl:v
#.#

Eːkʷa piɣrisʲ zielte und warf sein glühendes Brecheisen, das er im Feuer glühend heiß gemacht hatte, in den Mund der Alten.
Эква пыгрись прицелился и запустил внего раскалённым ломом.
Eːkʷa piɣrisʲ megcélozta, izzó jégtörő vasát, a tűzben izzított jégtörő vasát a vénasszony szájnyílásábe zuhintotta.

140
ja ti
ja ti
ja ti
well
ptcl
#,#
maː
maː
maː
earth
subs
alaɣ
ala-ɣ
ala-əɣ
close-TRNS
adj-infl:adj
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
taŋərmatwes
taŋərmat-we-s
taŋərmat-we-s
push-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
luːjmaseːn
luːjmas-eː-n
luːjmas-te-n
ice_pick-SG<3SG-DLAT
subs-infl:n-infl:n
maːn
maː-n
maː-n
land-DLAT
subs-infl:n
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
tuːsʲtiɣpawes
tuːsʲtiɣp-awe-s
tuːsʲtiɣp-we-s
set_up-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#,#
suːpaseːt
suːpas-eː-t
suːpas-te-t
mouth_opening-SG<3SG-LOC
subs-infl:n-infl:n
sʲaltapaːwes
sʲaltap-aːwe-s
sʲaltap-we-s
enter-PASS-PST[3SG]
v-infl:v-infl:v
#.#

Dadurch wurde sie auf den Boden gedrückt, mit dem Brecheisen wurde sie in die Erde genagelt, es steckte in ihrem Mund.
Этот лом навсегда пригвоздил людоедку к земле.
Azt a földre nyomta, a jégtörő vas a földbe szegezte, a szájnyílásába beleszaladt,

141
man
man
maːnʲ+sp.var.
small
adj
lili
lili
lili
life
subs
wassəɣ
wassəɣ
waːssiɣ+sp.var.
anymore
ptcl
oːnʲsʲi
oːnʲsʲ-i
oːnʲsʲ-i
have-PRS[3SG]
v-infl:v
#.#

Und so starb sie.
И она распрощалась с жизнью.
kiszállt belőle az élet.

142
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
eːkʷa piɣrisʲ
Eːkʷa_Piɣrisʲ
nprop
laːsʲlakʷ
laːsʲlakʷ
laːsʲal+dial.var.
slow
adj
jol waːɣləs
jol waːɣl-əs
jol waːɣl-s
descend-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
tiɣlʲe-tuwlʲe
tiɣlʲe tuwlʲe
tiɣlʲe tuwlʲe
back_and_forth
adv
sunsəɣlaxtas
sunsəɣl-axt-as
sunsəɣl-axt-s
examine-REFL-PST[3SG]
v-deriv:v>v-infl:v
#,#
sisi
sisi
sisi
back
adv
#,#
juw
juw=
juw=
home=
prvb
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xaːjtəs
xaːjt-əs
xajt+sp.var.-s
run-PST[3SG]
v-infl:v
#.#

‎‎Eːkʷa piɣrisʲ kletterte langsam herab, blickte sich um und lief nach Hause.
Эква пыгрись потихньку спустился с листенницы, огляделся и побежал домой.
Eːkʷa piɣrisʲ lassan leszállt, ide-oda tekingetett, hazaszaladt.

143
aːkʷe
aːkʷ-e
aːkʷ-te
aunt-SG<3SG
subs-infl:n
palt
palt
palt
to
pstp
joxtəɣpas
joxtəɣp-as
joxtiɣp+sp.var.-s
arrive-PST[3SG]
v-infl:v
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
sʲuneːɣ
sʲun-eːɣ
sʲunʲ+sp.var.-eːɣ
live_happily-PRS[3DU]
v-infl:v
#,#
anʲ
anʲ
anʲ
now
adv
ta
ta
ta
EMPH1
ptcl
xuːleːɣ
xuːl-eːɣ
xuːl-eːɣ
live_in_abundance-PRS[3DU]
v-infl:v
#.#

Er kam zu seiner Tante und sie lebten glücklich und zufrieden.
Они и теперь живут и здравствуют!
Nénikéjéhez érkezett, most is élnek, ha meg nem haltak.